Bemutatkozás

Földrajzi elhelyezkedés

Illocska Község Baranya megyében, a Villányi-hegységtől délre, a Duna és a Dráva által határolt háromszögben, a Dráva melléknek nevezett területen helyezkedik el. Határfalu, és egyben zsáktelepülés is.

Történetének fontosabb állomásai

Illocska régi magyar neve Újlak, Újlacska volt. Első írásos említése 1320-ban kelt oklevélben található. A község neve a 1496. évi okmányban olvasható először Wylakcza néven. Feltételezések szerint ez volt Illocska.

A falu mellett a Karasica vízfolyás található, mely századok során meghatározó volt. A török hódoltság alatt a település elnéptelenedett, és délszlávok települtek be.

A falu új telepeseiként először szerbek érkeztek, de a Rákóczi-szabadságharc vallási ellentéte miatt pusztává változtatott mindent.

1785-ben gróf Széchenyi Ferenc már 260 római katolikus német és 240 görögkeleti szerb (rác) lakost írt össze. Fényes Elek Illocskát német–szerb faluként írja le, 330 katolikus és már csak 145 szerb óhitű lakossal.

Az első világháború és a szerb megszállás, majd a határok rendezése után, a szerb lakosság zöme elhagyta a falut.

1970-ben 238 magyar, 86 német és 17 délszláv,összesen 341 lakosa volt Illocskának. A 19. század végén telepedett le néhány magyar család is.

A falu a 20. század második felében a hanyatlás és a stagnálás útjára lépett.

Jelenleg 251 fő a lakosságszám, magyarok és roma nemzetiségűek élnek itt. Az utolsó szerb lakónk kb 16 évvel ezelőtt meghalt. Korcsoport szerinti összesítésbe: 0-18 év közötti 51 fő, 19-62 év közötti 125 fő, 62 év feletti 75 fő. A lakosság korösszetételét is vizsgálva sajnos elöregedő településről van szó. A fiatalok, ha módjukban áll fejlettebb településekre költöznek, így az idősebb, vagy anyagilag nagyon rosszul álló családok maradnak csak helyben. A halálozások és az elköltözések nagyobb arányt képviselnek, mint a születések és betelepülések, így nemcsak öregszik a lakosság, de folyamatosan csökken is a lélekszám.

Meghatározó zöldfelületi, táji természeti értékek

Illocska környezete síkvidéki jellegű mezőgazdasági táj, melyet a belterületet nyugatról határoló Karasica vízfolyás oszt ketté.

Védett értéknek számít a 1996. évi 83. tv. 23 bekezdés alapján a mocsarak és lápok. Védett természeti érték Illocskán az országos ökológiai hálózat részeként nyilvántartott ökológiai folyosó, a belterülettel dél-nyugatra található patkó alakú ligetes gyepterület.

Épített környezet (Örökségünk)

Görögkeleti szerbtemplom, Katolikus Templom, Keresztek, Lakó-és gazdasági épületek (országos védelem alatt állók)

A faluban díszpolgárokat is avattak

Schmidt Károlyt, aki felkutatta a hősi halottak nevét, s monográfiát ír a faluról, illetve Czékó Sándort, aki nagy áldozatot vállalva járult hozzá a római katolikus templom felújításához. A múlt őrzői, de inkább a jövő építői ők. Itt született 1958. július 25−én Kosztics László szobrászművész.